„Mindenik embernek a lelkében dal van,

és a saját lelkét hallja minden dalban.

És akinek szép a lelkében az ének,

az hallja a mások énekét is szépnek.”

Fájó szívvel búcsúzok iskolánk kedves pedagógusától, aki 25 évig tanította a székkutasi gyerekeket a zene szeretetére. A gyermekkórussal többször felléptek a községi ünnepségeken túl az Éneklő Ifjúság hangversenyein, az Ifjú Zenebarátok programjain.

Igazi zenészfamília voltak, hisz édesapja a híres zeneszerző, Steiner Béla, akinek nevéhez olyan gyermekkarra írt mű is kötődik, mint például a Suli-Muri, amelyet a székkutasi iskolásoknak ajánlott.

Judit a nyugdíjba vonulása után az egyik újságban így nyilatkozott:

„. Megszerettetni a zenét – ez volt a célom. Nem az énektudást néztem. Nálam közösen lehetett egy-egy népdalból felelni, de ha úgy jobban ment a diáknak, akkor a társaival együtt is szolmizálhatott az ötösért … Elismerés volt számomra, amikor 30 éves egykori tanítványom azzal köszöntött: „Judit néni, a bokszgálán a Carmina Buranára vonultak be az versenyzők."

A kutasi évek alatt több generációt nevelt, tanított magyar – ének szakosként. A negyed évszázad alatt többször volt osztályfőnök is. Sok felejthetetlen élményt őriznek Tanítványai; a közös kirándulások, fesztiválok, versenyek, fellépések vidám pillanatait a diákjai a tarisznyájukba tették.

Hálás vagyok én is neki, hogy magyartanárként a párom volt, tiszteltük és elismertük egymás munkáját. Majd a Suli Színpad több évtizedes korszakában nagyon sokat segített, támogatott.

Nyugodj békében, Judit!