Gregus Máté nem volt nemesi származású, és nem örökölt vagyont, kizárólag a nagy formátumú személyiségekre jellemző belső értékei emelték a paraszti világ fölé. 1861. június 16-án született a vásárhelyi Pusztán. Itt végezte elemi iskoláit, ahol egy öreg kőművesmester főként hittanra oktatta, de megtanult írni, olvasni és számolni is. A vallásosság, az istentisztelet és a vallási türelmesség áthatotta az egész életét. A szüleitől mindössze néhány hold gyenge termőképességű, szikes földet örökölt, amit később türelmes munkával egyre nagyobb, és jobb minőségű földekre váltott. Szerető hitvesével, Tóbiás Zsuzsannával, az 1890-es években Pósahalmon vásároltak birtokot. A pósahalmi homokon a szakszerűen végzett gyümölcstermesztéssel és állattenyésztéssel olyan gazdaságot teremtett, amely mintaképe, segítője lett a környék kisgazdáinak.
Gregus Máté 40 évig volt a Vásárhelyi Törvényhatósági Bizottság tagja, ahol mindent megtett a kutasi határ fejlődéséért. A XX. század első évtizedeiben fanatikus szervező munkájának köszönhetően óriási léptekkel haladt előre Kutas: lett bábája, patikája, orvosa, óvodája, iskolája, olvasóköre, református és katolikus temploma, postája és telefonhivatala, közigazgatási központja és anyakönyvi hivatala, népháza, heti piaca és csendőrsége is.
A saját korát évtizedekkel megelőző infrastrukturális fejlesztésekért Gregus Mátét tekinthetjük a mai Székkutas község megalapítójának.
Az egyszerű, öreg kisgazda önéletrajzában, élete alkonyán azt írta, hogy soha semmiféle kitüntetésre nem vágyott, és nem gondolt. Mindig a pusztai nép érdekeit tartotta szem előtt, és az itteni emberek előrehaladásában gyönyörködött.
73 évvel halála után, 2011. március 15-én díszpolgárrá avatták a két világháború közötti paraszti világ legnagyobb újítóját, a reformer kisgazdát, akinek Székkutas a születését köszönheti.